
Jjj el, Karcsony!
Hordozlak magamban egsz vben,
sokszor rd gondoltam nyri jben,
eszembe jutottl reggel, dlben,
lmomban, bren, nyrban s tlben.
Nztelek kitgult gyermekszemmel,
hallgattam mit zensz, figyelemmel,
siettem hozzd, mint kicsi dik,
ahnyszor jttl, szebb lett a vilg.
Vrtalak ksbb, hogy felntt lettem,
s az ajndkot mr magam vettem
kicsinek, nagynak, ifjnak, vnnek:
szvembl tisztn szrnyalt az nek.
Vrlak mg ma is, karcsony, drga,
apr gyermekknt a szemem trva,
szvembl ma is szrnyal az nek,
tisztn ragyogsz, br mljanak vek.
Szvemben voltl, szless meg mra,
minden embernek karcsonyra,
s maradj velem, mg mlnak az vek.
Jjj el, Karcsony! gy vrlak, krlek.
|